Információk Hévízről

Egy kisebb csoda...

Fáradt éjszakákon arról álmodozunk, hogy reggel besüt a Nap az ablakon, luxuskörülmények között telik az idő, csak magunkkal kell törődnünk, a bőrünk feszes és üde, kedves emberek, jó barátok vesznek körül, frissen facsart narancslé az asztalon, ledobjuk a selyemköntöst és csobbanunk a medencében... A hely létezik: Hotel Európa Fit - Hévíz
Hévízről mindenkinek a termálvíz jut eszébe. A tó a világ legnagyobb melegvizű, tőzegfenekű gyógytava, összesen 4,4 hektár területen. Karsztvize magas kéntartalmának köszönhetően alkalmas mozgásszervi megbetegedések, reumatikus és izületi fájdalmak, valamint egyes nőgyógyászati problémák kezelésére. A gyógyvíz
38 méter mély forráskráterből tör fel, és bővizű hozama a tó víztömegét néhány nap alatt teljesen kicseréli. A tó átlagos nyári hőmérséklete 33-35 fok, de még télen sem süllyed 23 fok alá. Egész évben a szabadban tudunk fürödni.
A tó gyógyhatását már a középkorban is ismerték, mégis sokkal később, 1795-ben született meg Hévízfürdő, amikor gróf Festetics Györgynek, a terület birtokosának kezdeményezésére felépültek az első fürdőházak, megjelentek az orvosi ismertető füzetek, és elkezdődött a hévízi gyógyászat.

A kisvárosban nincs ipari üzem vagy jelentősebb mezőgazdasági tevékenység. Helyette rengeteg zöld, virág és park. Hévíz 1998-ban elnyerte a "Virágos Európáért" verseny ezüstérmét. Könyvtár, galéria, helytörténeti múzeum várja a szellemi táplálékra vágyókat. A város gondozottságáról, biztonságáról és egész évben gazdag kulturális életéről híres. A falusi hangulatot őrző városrész, Egregy a városközponttól másfél kilométerre fekszik. A borászatnak ezen a vidéken a középkorra visszanyúló hagyománya van. A tüzes egregyi grinzing boráról híres szőlőhegyen minden évben szüreti mulatságot rendeznek. Csupán egy rövid séta a borospincék és szőlősorok között, és eljutunk a 13. században épült Árpád-kori templomig. A román stílusú falusi kistemplomok legszebbikét ismerjük itt meg.
Sétára a tavat körülölelő véderdőben is van lehetőség, a Keszthelyi-hegység pedig már komolyabb túra tervezésére csábít. A közeli Sümegi vár nagy lovagtermében minden nap történelmi lovasjátékok, középkori lakomák kápráztatják el érzékszerveinket. Hévíz mellett, Gyenesen fedett lovardában télen is kellemes körülmények között hódolhatunk szenvedélyünknek. Igazi, vendégszerető magyar kisváros Hévíz, érdemes arra, hogy közelebbről megismerjük.

A közel 5000 állandó lakost számláló város Keszthely közelében Magyarország legismertebb gyógy- és idegenforgalmi központja. A 44 400 négyzetméter vízfelületű tó a világ legnagyobb melegvizű, tőzegfenekű gyógytava. A gyógyvíz a mintegy 38 méter mélyen lévő forráskráterből tör fel, átlagos nyári hőmérséklete 33-35 °C, de télen sem süllyed 23 °C alá, ezáltal egész évben fürödni lehet a szabadban. A tó vize különféle reumatikus, mozgásszervi, izom és idegrendszeri megbetegedéseket, nőgyógyászati bántalmakat gyógyít. A hévízi kúra nemcsak rehabilitációra való, hanem egyaránt szolgálja a megelőzést és a pihenést, felfrissülést is. A több tízezer évvel ezelőtt feltört víz jótékony hatását már a római korban felismerték, de gyógyfürdővé csak 1795-ben gróf Festetics Györgynek, a terület birtokosának kezdeményezésére alakították. A földesúr fürdőházakat létesített, állandó orvosi felügyeletet biztosított. 1800-ban már 500 vendégről írnak a korabeli dokumentumok, majd megjelentek az osztrák és német látogatók is. Ma már a tófürdőt látogatók száma meghaladja az évi kétmilliót. A fürdő és környezete látványosan megújult. Számos új, attraktív szolgáltatás került kialakításra, amely a gyógyászat mellett lehetőséget biztosít az egész család számára, hogy élvezhesse a hévízi fürdőzést. A nagyobb szállodákban a gyógykezelések szinte minden formája megtalálható. A tó és a környező égeres parkerdő természetvédelmi terület. Az Egregy városrészen található római katolikus kápolna a XIII. században épült, jelentős műemlék. Hévízen a teljes körű gyógyászati szolgáltatást kiegészítik a színes-változatos kulturális programok, köztük az évről évre megrendezett egregyi szüreti mulatság, amely a város egyik legnevezetesebb, a vendégek körében legnépszerűbb rendezvénye. Hévíz 1998-ban elnyerte a "Virágos Európáért" verseny ezüstérmét. A városban könyvtár, filmszínház, galéria, helytörténeti múzeum várja a látogatókat. Új látványosság az egregyi városrészben található kora császárkorból származó villa, amely 2001-től kezdődően került feltárásra és 2004 szeptemberétől látogatható. Híresek a város művészeti csoportjai: a Musica Antiqua régizene együttes, a Hévízi Táncstúdió és a Városi Fúvószenekar. Méltán híres a város új temploma, a reprezentatív városháza, valamint a sportcentrum és az új bevásárlóközpont.

A tó "csodatévõ" hatását a mozgásszervi betegségek gyógyításában hamar felfedezték az emberek. Mesék és legendák egész sora beszél csodálatos gyógyulásokról. Ezek közül talán az a történet a legismertebb, amelyben Tátika várurának szépséges leánya, akinek béna volt mindkét lába, a tóban megfürödve visszanyerte egészségét és ezután boldogan élt Rezy Sándorral, Csobánc várának kapitányával. Híres emberek egész sora kereste fel a fürdõt az évek során - betegségükre gyógyulást keresve. Hévíz híre a határon túl is eljutott.

" Van egy tó Magyarországon, ahol meghal a bánat " - írja egy finn író.

Hévíz egy igazi mediterrán táj a Dunántúl közepén - szól a másik. A fürdõváros hangulata azonban valójában semmihez sem hasonlítható. Külön világ amely a szép Pannon vidékbõl is kiemelkedik jelentõségével.

A fürdõ egyik érdekessége a cölöpökre épített fürdõház, amely talán egy kicsit Velencét idézi.

Ezek az épületek a folyamatos felújításokat követõen a múlt század eleje óta állnak a tó fölött, meghatározva egy építészeti stílust ami csak Hévízre jellemzõ.

Az európai hírû fürdõvárossá válás kezdete az elsõ világháború elõtti évekre tehetõ. A két háború közötti 35 év a fürdõtelep egyik leghangulatosabb korszaka. A vendégek száma rohamosan novekedett, egyre többen érkeztek külföldrõl. Hévíz a divatos európai fürdõk közé kezdett emelkedni. Megindultak az építkezések, de már nem csak a tó mellett, hanem a környezõ területeken is.

A településen egyre jobban a vendéglátás a szobák kiadása lett a megélhetés módja.

A II. világháború után Hévíz fürdõ állami tulajdonba került. A régi szállodákat szakszervezeti üdülõkké alakították. A külföldiek száma csökkent, a szakszervezeti beutaltak adták a vendégek többségét.

A település fejlõdésének újjabb szakasza 1970-es évekre tehetõ, amikor is megépültek az elsõ nagy szállodák, a Hotel Panoráma, a Thermal Hotel Aqua, a Hotel Carbona és a Hotel Helios. Az 1980-as évek közepén Hévízen a vendégéjszakák száma elérte az 1,2 millió napot.

Az 1989-90 es rendszerváltás után változás állt be a vendégkörben. A külföldrõl - elsõsorban Németországból és Ausztriából - érkezõk száma jelentõsen emelkedett.

Újabb szállodák épültek a 90-es években (Hotel Erzsébet, Apparthaus, Abbazia) elsõsorban a megnövekedett számú külföldiek igényeit szem elõtt tartva.

Hévíz jelenleg Magyarország egyik legjelentõsebb fürdõhelye, "ahol meghal a bánat" ahol minden vendéget sok szeretettel fogadnak, legyen az magyar vagy külföldi, beteg vagy egészséges, gazdag vagy kevéssbé tehetõs, hiszen valahol mindannyian egyformák vagyunk. Emberek, akik a "csodatóban" fürödve talán rájövünk arra, hogy minden emberi gyarlóság, minden "politikusnak" mondott lépés milyen nevetségesen "földi" a természet nyugalmához és felsõbbrendûségéhez képest.

A lótuszvirágokkal borított gyógytó fürdőtradíciója már 200 évre nyúlik vissza. A Hévízi fürdőzés hagyományának létrejötte Gróf Festetics György nevéhez fűződik. Ő építtette fel 1795-ben az első fürdőépületet.

Hévíz 1992-ben várossá nyilvánították, ma körülbelül 6000 lakosa van.

A Hévízi tó Európa legnagyobb, melegforrások általtáplált tava, melynek felülete 4,4 hektár. Különösen szépek a vízfelületenáprilistól októberig virágzó, piros színű indiai lótuszvirágok. A párástó különlegesen egzotikus hatást kelt hűvös időben.

A forráskráter 39 m mély. A meleg víz a felszínalatt 2,5 méter mélyen a tó szélei felé áramlik. A források vízhozama naponta60-80 millió liter, ami az t jelenti, hogy a tó vize 28 óra alatt teljesenkicserélődik. A források közelében a vízhőmérséklet 35-36 °C, míg a felszínenmérve átlagosan 28-30 °C.

Hévíz környékén római és népvándorlás korabeli sírokattártak fel. A helységet írásos dokumentum "Locum Heuwyz" néven 1328-banemlíti először.

A Hévízi tó radioaktív vize elsősorban mozgásszervi,rheumatikus megbetegedések, gyulladások, izületi panaszok gyógyításáraalkalmas. (Vigyázat! Szívbetegeknek nem ajánlott!) Különleges gyógyítóereje van a több méter vastag, szürkésbarna iszapnak, mely alkalmas iszappakoláskészítésre, sőt kiszárítva exportálják is.

Mivel a tavat állandó páraréteg borítja, ezért méghidegben sem kell megfázástól tartani. (A tó északi partján strandot alakítottakki.)

Ilyen természeti csoda Hévíz kivételével csak egyvan a Földön - Új Zéland északi szigetén, Rotoruában.

Hévíz központja maga a tó és az azt körülvevő park,mely az Állami Gyógyfürdő Kórházhoz tartozik.

Hévíz keleti részén Egregy található, mely teljesenegybeépült a várossal. Nevezetessége a román templom és a "Grinzing", melya számos, családias jellegű borpincéről kapta a nevét. A közelben jó állapotbanfennmaradt római sírokat tekinthetünk meg.

Adja át magát a pihenésnek, és tapasztalja meg személyesen is Hévíz nyugalmát, és szépségeit!

Tegye mindezt egy nyugalmas helyen elfekvő, kényelmes, tiszta, luxusapartmanban, amelyet Önnek bérbeadásra kínálok! Jöjjön el, pihenjen, üdüljön, nyaraljon, kapcsolódjon ki, akár Ön, akár az egész kedves családja! -- Molnár Zsolt Attila

Kérem kattintson ide az appartman leírásához!